Mire érdemes használni egy hőszivattyút?

Cikkemben nem akarok olyan viszonyokkal foglalkozni, amikor nincs rendelkezésre álló földgázhálózat, mert akkor nem lehet „gazdasági” megtérülésekről beszélni, mert egyértelmű, hogy a hőszivattyús fűtés a leggazdaságosabb. No, meg a szükség úgysem tesz lehetővé gázfűtést.

Foglalkozzunk tehát olyan esetekkel, amikor van gáz, de felmerül a hőszivattyú alkalmazhatósága. A szubjektív okok, a környezetvédelem nem gazdasági fogalmak, tehát ezeket sem veszem számításba. Vizsgáljuk meg szigorúan gazdasági szempontok szerint, hogy egyes alkalmazásokra (fűtés, hűtés, HMV-készítés) mennyire felel meg a hőszivattyú.

A jelenlegi elektromos áram bruttó díja 43,21 Ft/kWh, a szabályozott (éjszakai) áramé 25,16 Ft/kWh, míg a földgázé 11,12 Ft/kWh. Persze a helyzet nem ennyire egyszerű, mert nehéz általánosítani a különböző kedvezményes tarifák és különféle adók közt, amelyek nem mindig arányosak a fogyasztással, de cikkemben inkább a nagyságrendekkel kívánok foglalkozni, megfelelő következtetéseket így is le tudunk vonni.

Meglévő gázkazános rendszerek átalakítása

A leggyakoribb igény az energiaszámla csökkentésének vágya, ami arra sarkalja a felhasználót, hogy alternatív fűtési módok után nézzen. Ez esetben van már gázkazánja, radiátorai, és a kazán gondoskodik a HMV-termelésről is.

Mivel a nappali áram és a földgáz ára közt a különbség 3,88-szoros, az üzemeltetési költség hőszivattyúval és 90%-os kazánhatásfokú gázfűtéssel, 3,5-es COP-val működő hőszivattyúval lesz megegyező. Ha tehát egy átlagosan vagy évesen legalább 3,5-es COP-val működő hőszivattyút nem sikerül kivitelezni, már nem is éri meg, mert nemhogy az üzemeltetés többe fog kerülni, hanem soha nem térül meg a rendszer átalakítása.

Vagyis levegős hőszivattyú már kiesik, és marad a szondás vagy vizes hőszivattyú, amelyekkel már el lehet könnyedén a 4-es COP-t is érni. Szándékosan nem akarok ennél nagyobb COP-vel számolni, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben a papíron jóval magasabb COP-értékek nem valósulnak meg üzem közben.

Ha a gázárakat a sajtóhírek szerint 30%-kal drágítják, akkor az üzemeltetési költségek már 2,7-es COP-val működő hőszivattyú esetén egyenlők, vagyis akár a levegős hőszivattyúnak is lehet létjogosultsága. És persze, az alábbi táblázatok értékei sem lesznek érvényben, de minden a hőszivattyú javára fog billenni.

Ha tehát kizárólag nappali árammal használjuk a hőszivattyút, akkor a pénzbeli megtakarítás 46 592 Ft, míg ugyanez szabályozott árammal való működtetés esetén (ami nem valósítható meg kompromisszumok nélkül a gyakorlatban) 181 967 Ft.

Így ha lecseréltük a kazánrendszert, lebontottuk a radiátorokat, és vásároltunk egy hőszivattyút meg fan-coilokat, biztosítottuk a forrásoldali kialakítást, valószínűleg soha nem fog megtérülni a beruházás.

Érdekes adalék, hogy amennyiben a hőszivattyú HMV-t termel, akkor legalább 55-60 °C-os vizet kell gyártania. Igen ám de ilyenkor a COP-ja is a 2-es szint közelébe esik, vagyis nagyjából olyan HMV-termelési költségekkel számolhatunk, mintha egy hagyományos villanybojler szabályozott árammal működne. Kérdéses a 10 éven belüli megtérülés, még ha lehetőségünk van kizárólag szabályozott áramot használni is.

Új rendszerek: hőszivattyú vagy gázkazán

Ilyen esetben, ha teljesen új rendszernél kell eldönteni, hogy mit is valósítsunk meg, már árnyaltabb a kép.

Először is, milyen igények fogalmazódnak meg?

Vegyük sorba: az első eset, amikor csak fűteni és HMV-t termelni kellene. A második eset az, mikor fűtést, hűtést és HMV-t is igényel a felhasználó. A különbség a hűtés szükségességében van.

Ha megnézzük a táblázatot, az üzemeltetési költségek hogyan alakulnak hőszivattyús és gázfűtés esetében, érdekes összegeket kapunk. Hogy kissé előre is gondolkodjunk, a nappali és szabályozott árammal történő üzemeltetési költségeket összehasonlítottuk egy jövőben várható, 30%-os gázáremelés utáni költségekkel is.

A hőszivattyús rendszer, főleg a talajhős, mint az köztudott, annyival többe kerül egy szokványos gázkazános rendszernél, hogy csak fűtésre való használat esetén nehezen térül meg 10 éven belül.

Jobb a helyzet, ha a hűtési igényt is ki kell elégíteni. Ha a beruházási költségeket a gázkazán mellett kiegészítjük klímaberendezésekkel is, vagyis, hogy hűteni is képes legyen, akkor a két rendszer költsége (kazán és klíma, illetve alternatívaként hőszivattyú) már nagyon közelít egymáshoz. Az eltérés sokkal kisebb lesz, mint csak fűtős rendszer esetében, és ez a kis különbség már akár 4-5 éven belül is megtérülhet.

Ha HMV-t is előállító csak fűtő, vagy fűtő és hűtő hőszivattyút hasonlítunk össze, a fenti megállapítások szerint sokkal jobb megtérülési mutatókat lehet kimutatni az utóbbiak javára.

A HMV-termelés csak fűtő/hűtő hőszivattyúval nem mindig megoldható, tehát külön HMV-készítő rendszerről kell gondoskodni, ami viszont rontja a beruházási mérlegünket valamelyest, de még mindig jobban járunk így. Hűteni is képes hőszivattyúval egy drágábban kialakítható (klímarendszer) szolgáltatást tudunk igénybe venni ugyanazzal a készülékkel, ugyanis a klímarendszer kialakítási költsége jóval magasabb, mint a HMV-termelő rendszereké.

A gyakorlat azt mutatja, hogy hőszivattyú ide vagy oda, az ilyen beruházásoknál már általánosnak mondható a napkollektor alkalmazása HMV-termelésre, tehát ezt sok esetben csak egy elektromos fűtőbetéttel kell kiegészíteni, amelyet célszerű szabályozott árammal működtetni. Majdnem egész nyáron ingyenes a HMV-termelés, míg télen működne a fűtőbetét. Ez esetben a termelési költség sem lesz sokkal rosszabb, mint a nappali árammal működő, de 2 körüli COP-vel üzemelő hőszivattyúval (a HMV-hez magas hőfokú előremenő szükséges), amely egyenlőség a nappali és szabályozott áram közti különbségből adódik.

De nézzük meg, ez pontosan mit is jelent. Ha egy 0 °C-os forrásoldal mellett 60 °C-os vizet termelünk, a hőszivattyú COP-je 2,2 körül alakul. Ha ezzel tehát HMV-t termelünk, az energiaköltségünk nappali árammal 19,64 Ft/kWh. Ugyanez szabályozott árammal 25,16 Ft/kWh. Ha egy HMV-tároló naponta 10 kWh-val fűthető fel, a különbség 55,2 Ft/nap. Ezt a költséget havi szintre emelve 1656 forinttal kerül többe az éjszakai árammal üzemeltetett HMV-termelés, ami éves szinten 19 872 Ft.

Ha viszont a hűtési költségeket vizsgáljuk meg, szintén 4-es COP-t feltételezve egy „A” energiaosztályú (pl. COP =3,5) splithez képest, napi 12 óra üzemeléssel, négy nyári hónapon keresztül 1440 óra üzemórát figyelembe véve, a megtakarítás 22 000 forintra jön ki.

Elmondható tehát, hogy az üzemeltetési költsége a HMV-termelésnek, és fűtő hőszivattyú kiegészítve hagyományos split-készülékekkel kissé kedvezőtlenebb, mint a fűtő/hűtő hőszivattyúval és szabályozott árammal termelt HMV esetében. De a beruházási költség jóval magasabb az előbbi esetben, mint az utóbbinál, vagyis az utóbbival járhat jobban a megrendelő.

Persze, az egyéni üzemeltetési szokások és preferenciák a fenti okfejtést felülírhatják, de az ilyen eseteket egyedileg kell megvizsgálni a pontos képalkotáshoz.

Az ideális megoldást a fűtő/hűtő/HMV-termelő hőszivattyú és a napkollektor kombinálásával lehet megtalálni.

A fenti érvelések tipikusan hazai viszonyokra érvényesek, és csak akkor, ha rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, ugyanis ilyen kedvező földgázárak nem jellemzők más európai országokra. Sok országban a villanyfűtés terjedt el, ahhoz képest bármilyen hőszivattyút is választunk, csak jobban járhat a felhasználó. Hazai viszonyoknál maradva, ha nincs földgáz, bármilyen hőszivattyús rendszert is választunk, nagy valószínűséggel jobban jár a felhasználó, mint tartályos gázzal, olajjal vagy szilárd tüzeléssel.

Varga Csaba

Forrás: http://www.hklszaklap.hu